Nem irtam pár napja,ennek az az oka,hogy kicsit mélyebben voltam,mint eddig..de már minden rendben azthiszem..vagy csak áltatom magam...
Szereztem egy barátnőt aki kedves,aranyos és úgy gondolkozik mint én..csak megy el nemsoká..igy nemis tudom,olyan,mintha feleseleges lenne ez a pár hónap együtt.
Csak azok a barátságok maradnak meg az emberben amik évekig tartanak?
Bennem nem..de nemtudom ő hogy áll ezzel..pont ez bizonyitja azt,hogy még alig ismerem,de mégis rengeteget tudok róla..
Furcsaez.
Boldog vagyok most,készülök egyetemre,mert elhatároztam hogy én nem leszek vidéki proli,mint a többiek...nekem vannak céljaim:) Csak sikerüljön. Ezzel mondjuk van egy kis problémám..én úgy látom,hogy magyarországon aki sikeres,jól keres,annak nincs rendes családja (nem a sztárokra gondolok,hanem azokra az emberekre,akik napi 10órát dolgoznak,hogy mindenük meglegyen).. Mert hát 10óra munka után kinek van ideje a gyerekére?Ha az mellesleg már alszik.Nemtudom én mit válasszak..én inkább szegényebb lennék,csak hogy lássam a fiam,de akkor meg nincs meg mindene...Egy mai felnőtt ezért nem mer,vagy nem tudja,hogy vállalhat-e gyereket...a pénz..
Sok szülő mondja,hogy mindent megad a gyereknek...persze..van neki Barbie babája,meg pöttyös lcd tvje...de szeretet az sehol..a mai felnőtteknek megkellene tanulniuk,hogy a pénz az csak egy eszköz,azért nem kapnak boldog gyerekeket,akik ha elkerülnek otthonról úgy fognak visszamenni,hogy megölelik az anyukájukat és megköszönik a törődést..meg kellene látni az értékeket az életben..
...Namegeg a nevelés..azt sem lehet tudni,hogy jól csináljuk-e...tiltsuk őket a Dragonballtól? Igen,mert az egy brutális,értelmetlen mese...de ha azt nézzük,hogy a gyerekünknek szinte egy barátja se lesz az oviban,mert ott mindenki ezt nézi csak ők nem,akkor viszont elgondolkozunk...
Mindenképp az lesz a megoldás,ha kimegyek külföldre nemsoká..pár év még...addig meg tanulok és dolgozom ami akad:)
Viszont ma semmit nem fogok csinálni,berakok egy kis Quimbit és lazitok,rámfér:)
A Szerelem
2007.06.24. 16:45 | ecy | Szólj hozzá!
Miért van az,hogy mindig a szerelemnél lyukadok ki?...elvileg nem is hiszek benne.. Mondjuk gondolkozni attól még lehet rajta..vagy épp azt bebeszélni magamnak,hogy nem én vagyok a hülye,egyszerűen csak senki nem jött még rá rajtam kivül,hogy valójában egy nemlétező ábrándot kergetnek..az a baj,hogy mindenki.Nem akarok igazából felhozni név szerint senkit,de egy barátom rendesen hajszolja,erölteti..mert,hogy ő már családot akar,stb..(megjegyezném h huszas évei elején van..) Szerintem pont,ha hajszolja,nem fog rátalálni..mondjuk amugyse..mivel nem létezik...de igy legalább tudok vmi elfogadhatót is mondani tanácsként..Mondjuk irónikus,hogy pont én adok tanácsokat,és pont én irok egy blogot a szerelemről..
Amugy biológia az egész..a szenvedély,vágy,stb..kb 3 évig,és ezzel még sokat is mondtam.
Addig rendben van,hogy tapasztalat,de,hogy a csalódás jó,mert erősiti az embert..a fenét..
A felesleges csalódás,mint a szerelem,amit magunknak okozunk az nem épit..inkább csak saját önértékelésünket viszi negativ irányba...merthogy a mi hibánk,stb..
Másrészt igen,az ember társas lény...de hol volt az irva,hogy egy társ kell neki élete végéig?? És itt már megbukik az egyház demagóg hülyesége...(vallásos vagyok,de nem hiszek az egyházban,és a papok bölcsességében,de erről majd máskor)
Szóval tegyük fel,hogy társra van szükség...igazából azt se irta meg senki h ez egy pár,szerelem,stb...lehetne akár barát is...ember=társas lény=soksok barát,háziállat,egér,aranyhal..mittudomén..
Ahogy egy filmben tökéletesen megfogalmazták...a szerelem egy mikulás a felnőtteknek..hogy tudjanak miben hinni..
Ábránd amit üldözhetnek...ha azzal jár a csalódásmentes élet akkor köszi nemkell..
Alapvetően nem voltam én ilyen..nem is mondom magam tapasztaltnak,18vagyok csak..
De szerintem erre mindenki rá fog jönni előbbutóbb...
Mostmár,hogy ilyen rohadt őszinte vagyok azt is leirom,hogy habár a szerelemben nem,de abban hiszek,hogy mindenkinek van másik fele....aki kiegésziti,de közben sokban meg is egyeznek...de ez lehet barát..nem nevezhetjük el a szerelemnek..ostobaság lenne...mondjuk az ember alapvetően ostoba,mert mindig kapaszkodni akar valamiben,amit magának teremt meg..
Jut eszembe,jó volt a napom..mindjárt indulok fényképezni Tiszapartra egy baráttal...nem,nem romantikus..
Amugy biológia az egész..a szenvedély,vágy,stb..kb 3 évig,és ezzel még sokat is mondtam.
Addig rendben van,hogy tapasztalat,de,hogy a csalódás jó,mert erősiti az embert..a fenét..
A felesleges csalódás,mint a szerelem,amit magunknak okozunk az nem épit..inkább csak saját önértékelésünket viszi negativ irányba...merthogy a mi hibánk,stb..
Másrészt igen,az ember társas lény...de hol volt az irva,hogy egy társ kell neki élete végéig?? És itt már megbukik az egyház demagóg hülyesége...(vallásos vagyok,de nem hiszek az egyházban,és a papok bölcsességében,de erről majd máskor)
Szóval tegyük fel,hogy társra van szükség...igazából azt se irta meg senki h ez egy pár,szerelem,stb...lehetne akár barát is...ember=társas lény=soksok barát,háziállat,egér,aranyhal..mittudomén..
Ahogy egy filmben tökéletesen megfogalmazták...a szerelem egy mikulás a felnőtteknek..hogy tudjanak miben hinni..
Ábránd amit üldözhetnek...ha azzal jár a csalódásmentes élet akkor köszi nemkell..
Alapvetően nem voltam én ilyen..nem is mondom magam tapasztaltnak,18vagyok csak..
De szerintem erre mindenki rá fog jönni előbbutóbb...
Mostmár,hogy ilyen rohadt őszinte vagyok azt is leirom,hogy habár a szerelemben nem,de abban hiszek,hogy mindenkinek van másik fele....aki kiegésziti,de közben sokban meg is egyeznek...de ez lehet barát..nem nevezhetjük el a szerelemnek..ostobaság lenne...mondjuk az ember alapvetően ostoba,mert mindig kapaszkodni akar valamiben,amit magának teremt meg..
Jut eszembe,jó volt a napom..mindjárt indulok fényképezni Tiszapartra egy baráttal...nem,nem romantikus..